Ebben a bejegyzésben szedtem össze a saját, kiegészítő gondolataimat az Egy jó Kickstarter kampány titkai c. cikkhez.

Akinek nem ismerős a Kickstarter vagy csak épphogy hallott róla, annak javaslom az eredeti cikk elolvasását, hiszen ott részletesebben bemutatásra kerül a platform.

Először egy-két gondolatot osztanék meg a sikeres Kickstarter kampányról, a részletekre fókuszálva.
Majd pedig előkerülnek az alternatív közösségi finanszírozási lehetőségek és platformok.

A 2023-as Budapest Game Dev Day-en (BPGDD) részt vettem Zsuffa Zoltán (Primal Game Studio) zseniális előadásán. Többek között ezért is néztem utána, hogy Magyarországon milyen közösségi finanszírozási lehetőségek vannak. Az előadás az “Együtt egy jobb játékért – Crowdfunding az indie játékiparban” címet kapta és az itthon fejlesztett Mandragora játék Kickstarter kampányát mutatta be, a felkészüléstől, a kampány lebonyolításán át, a lezárásig.

Ebből az előadásból hoznék pár kulcs gondolatot.

Mikor induljon a kampány?

Érdemes a játék projekt felén túl belekezdeni egy Kickstarter kampányba.
Miért?
Erre az eredeti cikk is rámutat: a közösségépítés a cél.

Miután a projekt 60-70%-a elkészült, utána érdemes elgondolkozni egy Kickstarter kampányon. Mivel ha még nincs olyan tartalma a játéknak – akár csak mutogatni valóba is – akkor az emberek nem fognak tudni mihez kapcsolódni.Ellenben, ha már van egy kiforrott kerete a játéknak, van egy egységes design, már a játékmechanikákat is meghatároztátok, sőt be is tudjátok mutatni a jelenlegi gameplay loop-ot egy videóban, akkor ezekkel a meglévő tartalmakkal könnyebben találod meg a játékkal együtt rezgő támogatókat.

Itt megjegyezném, hogy akkor érdemes így időzíteni, ha a gyűjtés csak a játék projektről szól. Ha bármi mást is szeretnél felépíteni az összegből, akkor érdemes ezt minél világosabban és őszintén elmondani a kampány során (pl.: stúdió alapítás stb.). Ebben az esetben előrébb lehet csúsztatni a kezdést, de mindenképp érdemes előre tisztázni és kommunikálni, hogy mik a kampány pontos céljai.

Érdemes a kért összegeket átláthatóan, röviden megindokolni, hogy az emberek maguk dönthessék el (felhatalmazás érzése) mire adják a pénzüket. Már azzal be lehet vonni a támogatókat a közösségbe, ha a kampány során olyan valós döntések elé tudod állítani őket, amiknek látható következményei lesznek.

Végeredményben ez mind-mind oda vezet, hogy könnyebb lesz egy sikeres kampányt indítani.

Milyen előkészületek szükségesek?

Egy másik kulcs gondolat a fent említett előadásról, hogy az előzetes kutatómunka felbecsülhetetlen.

Ez inkább egy általános érvényű szabály: “amit használsz, annak nézz utána“. Ez a Kickstarter kampány esetében, a platformmal is így van.
Ennek az összetett feladatnak a főbb lépései a következők:

• Határozd meg előre, hogy hány hasonló projektről szeretnél adatot gyűjteni.
• A te játékodhoz hasonló stílusú, műfajú vagy kinézetű Kickstarter kampányokat érdemes keresni – így az elérhető hihetetlen mennyiségű adatot, már az elején limitáltad csak arra, ami számodra fontos.
• Sikeres és sikertelen kampányokat egyaránt, de külön-külön is elemezve.

Még egyszer, lépésenként:

1. Határozd meg hány hasonló játék statisztikáival szeretnél foglalkozni? pl.: 8 db.
2. Ugyanabból a kategóriából ahová tervezed a kampányt, keress ki Kickstarter kampányokat, amik hasonlítanak a készülő játékra.
3. Gyűjtsd össze az interneten megtalálható statisztikákat, előadásokat, documentumokat, amik a kampány eseményeinek a “miért”-jeire világ rá.
4. Elemezd az adatokat és próbálj összefüggéseket találni.

Kezdetnek érdemes a kicktraq.com oldalán körülnézni statisztikai adatokért. Szerencsére az internet és most már a mesterséges intelligencia (MI) is tud segíteni, ha régebbi hasonló kampányok kereséséről vagy elemzéséről van szó.Azonban mindig ellenőrizd a kapott információkat, adatokat, mivel ezek a MI modellek csak nagy valószínűséggel adnak jó válaszokat, plusz hallucinálhatnak is (valószínűségi modellek).

Hogyan elemezd a már meglévő projekteket?

Amit mindenképp érdemes megfigyelni a projekteknél:

• Mikor kezdődött a kampány az évben?
  • Volt-e ott bármilyen külső esemény vagy “üresjárat”, ami segíthette a kampányt?
• Mennyi ideig tartott a kampány? Van-e ideális hossz?
• Mekkora volt az elérendő cél összeg?
• Milyen csomagok (pledge-ek) voltak elérhetőek?
  • Mit tartalmaztak és melyiket választották a legtöbben, melyik hozta a legtöbb bevételt?
• Milyen mérföldkövekkel (stretch-goal) rendelkezett a kampány és meddig voltak teljesítetlenül?
  • Volt hatása egy-egy teljesítésnek a kampányra?
  • Melyiknek volt a legnagyobb hatása?
• Mikor és mennyire volt aktív a kampány szervezője?
• Mikor és mennyire volt aktív a közösség? Milyen eseményekre érdemes jobban figyelni?

A “Mikor kezdődött a kampány az évben?” például segíthet eldönteni, hogy melyik időszak lenne számodra is kedvező.
Azonban itt meg kell vizsgálni egyéb külső eseményeket, például:
– figyelembe kell venni más játékok megjelenését
– más hasonló kampányok indulását
– nagyobb rendezvények időpontjait

A lényeg, hogy egy rendszerben gondolkozz, amikor ezeket az adatokat vizsgálod. Minek, mire és milyen hatása van? Ehhez segítségképpen érdemes ránézni a Mandragora kampány napi statisztikáira: Kicktraq – Mandragora by Primal Game Studio

A sikeres kampányoknál a cél, hogy a jó döntéseket és azok miért-jeit felfedezzük, majd a saját projektünkre alkalmazzuk (már amelyiket lehet).
Például: A Mandragora kampány azért indult szeptember végén, mivel akkor már véget ért a nyári nyaralós időszak, több aktív felhasználó volt a felületen.
Emellett az előző évek statisztikái alapján ebben az időszakban kevesebben hirdettek, így nagyobb láthatóságot kaphatott a projekt.

A sikertelen kampányok is segíthetnek bennünket, a hasonló minták megmutathatják, hogy mi vezetett a sikertelen finanszírozáshoz. Nyilván ezekből a történetekből is nagyon sokat lehet tanulni.
Például: A Soulash Kickstarter kampánya sikertelenül zárult, a fejlesztője pedig ebben a cikkben összeszedte a gondolatait (angol): Behind the scenes of Soulash Kickstarter.
Az adatai megtalálhatóak a kicktraq-en is. A cikket figyelmesen olvasva jól rávilágít a problémákra: nem készültek előre kifejezetten a Kickstarter platformra, új vagy kicsi közösségi média megjelenésük volt a kampány kezdetén és a játék design-ja sem volt teljesen kiforrva (ASCII art-ról pixel art-ra váltás)

Azonban fontos megjegyeznem, hogy nincs általános igazság. Azért, mert egy kampány régebben elbukott, nem feltétlen jelenti, hogy egy ugyanolyan kampány, a jelenben vagy jövőben is elbukna.
Ezt a piac jelenlegi helyzete határozza meg és mindig benne van a bukás kockázata, a kutatással és plusz információkkal ezt a kockázatot azonban lehet csökkenteni. A lényeg, hogy érdemes körülnézni: ki-hogyan csinálta? Ezek után megint csak könnyebb lesz sikeres kampányt létrehozni.

Hogy ténylegesen milyen marketing lépéseket érdemes elvégezni a játékhoz itt található egy régi, de nagyon jó videó a témában (angol):
GDC 2018 – Marketing on Zero Budget

Siker! Hogyan tovább Magyarországról?

Tegyük fel, hogy totális siker a Kickstarter kampány.
YES!

O-ó, viszont van egy kis bökkenő…
Jelenleg Kickstarter kampányt nem lehet indítani Magyarországról, annak ellenére, hogy EU tagország vagyunk.
Akkor hogy lett sikeres, ha nem is tudtuk elindítani?
Hát úgy, hogy előzőlegesen szereztünk (volt) egy megfelelő külföldi lakcímünk és adószámunk, amire a Kickstarter is rábólintott. Utána a kampányban már meg tudtunk adni más lokációt, például: Budapestet.

Erről több infó itt (angol): Kickstarter – Who can use Kickstarter?

Ha van megbízható ismerős, rokon, akkor érdemes lehet megpróbálni rajta keresztül. Azonban ezt csak akkor javaslom, ha tényleg ismerjük az illetőt és megbízunk benne, mivel a Kickstarter a pénzt arra a megadott számlára fogja kiutalni, legyen az bármekkora összeg. Azonban ebben az esetben nem triviális, hogy a külföldi számlán található pénzt, hogyan lehet jogilag tisztán és a lehető legkevesebb veszteséggel Magyarországra behozni. Érdemes előre akció tervet készíttetni egy pénzügyi szakértővel, akinek már van tapasztalata ezen a területen és foglalkozott játékok pénzügyeivel.

Pluszban a külföldi ország pénzügyeivel is tisztában kell lenni valamilyen szinten, tehát szükséges egy külföldi szakértő is. Ezen a ponton érdemes lehet fontolóra venni, hogy magánszemélyként vagy cégként érné meg jobban mozgatni az összegyűlt összeget? Vagy kell-e mozgatni egyáltalán?

Minden tekintetben az aktív, érvényes jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Az ügy komplexitása miatt, mindenképp kérj ki valós szakértők véleményét, mielőtt cselekednél.

Egy kampány komplexitása és időigénye

Akikkel eddig beszéltem vagy mesélt a Kickstarter kampányról, a legtöbb esetben egy nagyon hajtós, stresszes időszakról számoltak be.

Idejük jelentős részét magának a kampánynak a megtervezésébe tették, de a bemutatott tartalmak előre elkészítése is jelentős feladat volt, majd a lebonyolítás ennél is több energiát és erőforrást igényelt részükről.

Csupán csak a beérkező kérdésekre válaszolni 12 órán belül hatalmas teher, nem beszélve arról, hogy az elkészített tartalmat (strech-goals) igazgatni kell a platformon.
Folyamatosan frissíteni kell a hírfolyamot, amíg tart a kampány. Eseményt kell készíteni a kampány kezdetén és fent kell tartani a hype-ot. 
A formálódó közösséget irányítani kell.
Plusz még sok-sok más marketing és community management feladat üti fel a fejét.
Jah és persze közben a játék fejlesztése sem állhat meg teljesen.

Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a legközelebbi Kickstarter kampányukat inkább kiszerveznék egy cégnek, mintsem, hogy ők csinálják végig még egyszer.

Miért is írom le mindezt?
Hogy rávilágítsak arra, hogy ha sikeres Kickstarter kampányt szeretnél létrehozni, akkor bizony kösd fel a gatyádat, mert kemény lesz. Ezt azok mondják, akik már sikeresen végig csinálták legalább egyszer. Ha ennek ellenére is úgy érzed: “akkor is szeretném”, akkor jó úton haladsz a sikeres kampány lebonyolításához.

A Kickstarter a legjobb választás számodra?

Érdemes még azt is belekalkulálni, hogy ha közösségi finanszírozáson gondolkozol, a videójátékodnak lehet (csak lehet) nem a Kickstarter lesz a legmegfelelőbb.

Mondjuk például ott vannak a havi (subscription) alapú támogatói platformok is. Egyik leghíresebb a sok közül: https://www.patreon.com/. Ezek a platformok folyamatos támogatást adhatnak, amíg a projekt és az épülő közösség el nem jut egy kívánt méretig. Utána, ha már van egy alap támogatóbázis, akkor velük már könnyebb elkezdeni egy Kickstarter kampányt, ahol az első 48 óra a kritikus. Ha ilyenkor sikerül sok támogatót szerezni, akkor a Kickstarter algoritmusa könnyebben a főoldalra rakja, ahonnan újabb látogatók érkezhetnek a kampányhoz.

Azonban más opció is akad kampány alapú közösségi finanszírozásra:
– IndieGoGo
– Backerkit
– Gamefound

Akit érdekel, itt talál egy cikket a két említett platformról.

Érdemes azt a felületet kiválasztani, ahol a játék célközönségéből a legtöbben megfordulnak, emellett a különböző platformokon a különböző kategóriák pörögnek jobban, érdemes ezt is figyelemmel kísérni – ehhez megint csak szükséges egy kis kutatómunka.

Egy magyar alternatíva közösségi finanszírozáshoz

Ahogy az előző pontokból is látszik nem is olyan pofon egyszerű ez az egész. Itt felmerülhet a kérdés, hogy jó-jó de akkor miért is válasszam a Kickstarter-t, ha ennyi nyűg van vele?

Amiért mégis csak érdemes a platformot választani:
– Az egyik leglátogatottabb közösségi finanszírozási oldal
– Jelenleg itt találhatóak a legambiciózusabb, legnagyobb kampányok játékokkal kapcsolatban

Amiért nem a legjobb választás:
– Nagyon sok kampány fut egyszerre a platformon, így nehéz kitűnni a tömegből
– Sok erőforrást és felkészülést igényel, hogy ki tudj tűnni a tömegből
– Az ötlet egyedisége meghatározó a platformon

Ez a jelenlegi problémája a Steam áruháznak is, fejlesztői szempontból: nagyon sokan vásárolnak ott, de sok játékot is töltenek fel a platformra.

Azonban létezik egy kisebb magyar alternatíva, mint a Kickstarter: https://brancskozosseg.hu/

Ez egy Kickstarterhez hasonló közösségi finanszírozású oldal, csak magyaroktól, nem csak magyaroknak. Az elérésük kisebb, de a láthatóság jelentősen nagyobb. Plusz egy lehetőség, aminek a jelenlegi díja: a sikeres kampányra összegyűlt összeg 14.9%-a (+ ÁFA).

A “lemaradás félelme”

Egy utolsó gondolat, hogy számomra sok közösségi kampány a “lemaradás félelmére” (Fear Of Missing Out → FOMO-ra) épít és limitált, exkluzív tartalmakkal teszi vonzóbbá a drágább csomagjaikat. Szerintem az egyre tudatosabb fiatalok körében ez a modell nem lesz teljes mértékben fenntartható a jövőben. Azok, akik egyszerűen lerázzák magukról ezt az érzést (mivel már felismerik ezt a mintát), nem fognak többet költeni limitált tartalmakra. Sőt lehetséges, hogy az egész vásárlástól elveszi a kedvüket.

Ehhez azonban tartozik egy ellenpólus, a “bálnák”, befektetők szívesebben vásárolnak limitált, exkluzív tartalmakat, annak reményében, hogy azok később sokkal többet fognak érni és úgyis eladhatják azt. Azonban, hogy a jövőben a FOMO alkalmazása megmarad-e vagy teljesen átalakul, csak találgatni lehet.

Remélem sikerült új gondolatokat ébresztenem és rávilágítanom más hasonlóan jó lehetőségekre is a finanszírozással kapcsolatban.

Természetesen a lista nem teljes és ha úgy érzed, hogy egy nagyon fontos rész kimaradt, mondd el a Discord szerverünkön!

A cikkben található tartalmak nem minősülnek semmilyen jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak.