Elérkeztünk a Grantek és Támogatások sorozat második epizódjához, ami a Kickstarter előnyeit és hátrányait írja le, valamint tippeket ad arra, hogyan legyen sikeres egy kampány.

Hogyan működik a Kickstarter?

• A Kickstarter egy jutalom-alapú (reward-based) közösségi finanszírozási platform, amely kreatív projektek (így videójátékok) támogatására szolgál. A projektgazda meghatározza a célt (összeget) és a kampány időtartamát; ha nem teljesül a finanszírozás, a támogatóktól nem kerül levonásra pénz — ez az ún. all-or-nothing modell.

• A kampány sikeres finanszírozása esetén Kickstarter levonja a pénzösszeg 5%-át, mint szolgáltatási díjat.

• Az oldalon nyilvánosan elérhetők a teljesített projektek oldalai, a tartalom azonban a finanszírozás után nem módosítható.

Lehetséges előnyök videójáték-projektek esetén

Közvetlen finanszírozás és professzionális megjelenés
A finanszírozók kapcsolatban állnak a fejlesztőkkel, és a Kickstarter lehetőséget ad a fejlesztőknek, hogy sokoldalúan bemutassák a projektjüket. Ez biztonságot adhat a közönségnek, hogy bizalommal támogassa a projektet, és a platform felépítése (pl. visszatérítés lehetősége) növelheti a hitelességet.

All-or-nothing modell biztonságot nyújt
Ha a kitúzött bevételi cél nem teljesül, nem kell a kampánygazdának eljuttatnia a jutalmakat, és a támogatók visszakapják a pénzüket — ez mindkét félnek biztosíték.

Többszintű jutalmak létrehozása
A fejlesztők akár 50-nél több különböző jutalomcsomagot is kínálhatnak (pl. demók, művészeti könyvek, DLC-k), ami fokozza a támogatás esélyét és segíthet a közösségépítésben.

Sajtóvisszhang és láthatóság
A Kickstarter jól ismert platform, amely gyakrabban kelt médiavisszhangot, mint alternatív crowdfunding oldalak.

Innovatív vagy niche játékok finanszírozása
A platform lehetővé teszi, hogy fejlesztők saját ötletüket valósítsák meg, megtartva az IP-jogokat, miközben megtalálják a közönségüket.

Közösségépítés és piacvalidáció
A kampány aktív közönségszervező eszköz, amely közvetlen visszajelzést és támogatói bázist generál – jelezve, hogy a projektnek van közönsége.

Növekvő sikeraránnyal rendelkező szegmens
2024-ben a videojáték-kategória jelentős növekedést mutatott: 28%-kal nőtt a kezdeti finanszírozás; a játékprojektek 83%-a sikeres volt – ez rekord a Kickstarter történetében(Polygon)

Hátrányok és kockázatok

Magas bukási ráta és kezdeti kihívások
A kampányok akár 60%-a is sikertelen lehet, különösen ha nincs előzetes közösségépítés.

Sokat kell belefektetni a kampány felépítésébe
Reklámok, bemutató videók, jutalmak, napi kommunikáció – mind idő- és erőforrás-igényes.

Összeomló modell veszélye
Ha nem teljesül a cél, a fejlesztő mindentől elesik: nem kap egy fillért sem, miközben ideje és erőforrásai elfolyhatnak, és ha előzetesen befektetett a jutalmak legyártásába, az is feleslegessé válhat.

Jutalmak költsége és logisztikája
A jutalmak gyártása és kiszállítása jelentős költséggel és szervezést igényel, ami csökkenti a nettó árbevételt.

Reputációs és jogi kockázatok
A sikertelen projektek, vagy a kommunikáció hiánya hosszú távon károsíthatja a fejlesztő hírnevét.

IP-lopás veszélye
A kampány során nyilvánosságra kerülő ötletek védtelenebbé válhatnak másolás vagy versenytársak általi felhasználás esetén.

Backer fáradtság és bizalmatlanság
A túl sok, sikertelen vagy félkész projekt miatt a támogatói közösség egyre óvatosabbá válik.

Politikai és gazdasági kockázatok
Például vámok emelkedése jelentősen megnövelheti a backereknek járó termékek költségét (pl. játékhoz kapcsolódó fizikai jutalmak esetén).

Tippek egy jól működő kampányhoz

Ehhez a részhez forrásként szolgált ez az előadás, amiben Michael Liebe (Kickstarter Games Outreach Lead) mesélte el, hogyan érdemes nekiállni egy kampány felépítésének.

Közösségépítés

A legelső és leghasznosabb tipp az volt, hogy addig ne is gondolkodjunk abban, hogy elindítunk egy kampányt, amíg nincsenek a projektnek követői Kickstarteren. Mit jelent ez?

• a gyakorlatban legalább a kampány elindítása előtt 6 hónappal neki kell állni közösséget építeni – a legtöbb elbukott projekt nem rendelkezett követőkkel
• A követők körülbelül 20% fog valamennyi pénzt adni, így ez alapján érdemes kiszámolni, hogy van-e akkora közönsége a játékunknak, ami elég pénzt adna, ha elindítanánk a kampányt
• rövidtávú megtérülésre tervezzünk – az nem fog sokat segíteni, ha fél évig aktív a kampány

Projektválasztás

A másik fontos dolog, hogy nem minden projektet érdemes kirakni. Például mobiljátékok esetében semmi értelme, mert sosem térülne vissza annyi pénz, hogy megérje. A másik, hogy erős témájú, viszonylag niche projektnek lesz a legnagyobb esélye. Ha valaki olyat tesz ki, ami éppen trending a Steam-en, akkor valószínűleg nem fogja annyira érdekelni az embereket, hogy előre pénzt adjanak egy olyan dologért, amiből már most rengeteget azonnal elérhetnek.

Kampánystratégia helyes kiválasztása

A Kickstarter kampányok nem feltétlen arról szólnak, hogy finanszírozzák egy játék elkészítését. Sokszor arra a leghasznosabb, hogy más funding opciókat nyisson meg, hiszen ha van egy sikeres kampány, felépített aktív közösséggel, az egy nagyon jó mutató nagyobb befektetőknek arra, hogy a projekt rentábilis lesz, megtalálta a célközönségét, akik hajlandóak pénzt is áldozni a játékért úgy is, hogy még egyelőre semmit sem látnak konkrétan belőle. Szóval a legnagyobb tanulság itt az, hogy a Kickstarter egy eszköz, de nem az egyetlen eszköz arra, amivel egy-egy stúdió pénzt tud szerezni a játékának. Érdemes szinergiákat kiépíteni ezen a téren is.

Bevétel és költségek helyes megítélése

Hogy érdemes megállapítani, hogy mennyi pénzt kérjünk egy kampánynál?

Liebe tanácsa itt is az volt, hogy gondolkozzunk reálisan: mennyire lenne szüksége a projektnek? Mennyi követőt tudunk szerezni? A követőink kb. 20% fog fizetni, úgyhogy ha reális célt akarunk kitűzni, ebből kell kiindulni. Inkább kérjünk kevesebbet egy-egy kampány alkalmával, de azt érjük el, mert a sikeres kampány más befektetési utakat nyithat meg. Ne felejtsük beleszámolni a különböző szinteknek szánt jutalmakat sem az árba.

Mire figyeljünk? 

A Kickstarter kampányra sose úgy tekintsünk, hogy ezzel eladjuk a projektünket. Ez nem egy sales eszköz, hanem egy narratíva megteremtése és egy közösség kiépítése a projektünk körül. Nem meggyőzni kell az embereket, hogy adjanak pénzt, hanem el kell érni, hogy aktívan kíváncsiak legyenek ránk, és akkor adni fognak pénzt (főleg ha sikerül hype-ot építeni a jutalmak köré).

Ehhez pedig a következő tanácsokat adta Liebe:

•  Mindig legyünk személyesek – az emberek a történetekre kíváncsiak. Osszunk meg történeteket magunkról, a fejlesztésről, vonjuk be a közönséget is a projekt mindennapi életébe, és eszerint alakíthatjuk a jutalmakat is (például ha egy jó közösségi sztori alakul abból, hogy egy modell csontjai rosszul lettek összerakva, akkor az abból modellből készült figura egy jó jutalom lehet, ami a  közösségi inside joke miatt fog újabb backereket szerezni a projektnek)
• Nem csak a projektnek kell vonzónak lennie, hanem a jutalmaknak is, amiket a támogatók kapnak
• A legtöbb támogató az USA-ból származik, valamit a legtöbb támogató mobiltelefonról látogatja a Kickstartert – érdemes a projekt page-et is ehhez igazítani, valamint gondolni arra, hogy a támogatók és szupertámogatók (super backer) mindig mindent elsőként kell, hogy megtudjanak vagy megkapjanak
  • ha valami időspecifikus dolog van, érdemes tehát az USA-hoz igazítani a megjelenést/indulást

Végül pedig nyilvánvalóan lehet kérni a Kickstarter segítségét is, van egy premarketing csapatuk, akik röpke 30% bevételért hajlandóak segíteni nekünk. Liebe szerint ez a legjobb út, de én szkeptikus vagyok.

Viszont a GGJ új kezdeményezésével igyekeznek több indie projektre is felhívni a figyelmet, ami  Kickstarteren van – hírlevélbe, és a honlapra is kitesznek belőle. Szóval érdemes az GGJ Indie programját is megnézni, amiről itt találtok több infót.

Disclaimer: a kampányalkotás nem minden országból működik. A projektlétrehozás jelenleg az alábbi országokban érhető el a jogosult alkotók számára: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Hongkong, Írország, Olaszország, Japán, Luxemburg, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Szingapúr, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és Egyesült Államok.

Ez azt jelenti, hogyha Magyarországról akar valaki kampányt indítani, azt csak úgy tudja megtenni, ha a hivatalos cégszékhely a felsorolt országok valamelyikében található.