Az online biztonság napjaink egyik legfontosabb kérdése a szülők számára – írja a PocketGamer, idézve egy új kutatást a PlayID-tól.

A PlaySafe ID legfrissebb online biztonsági jelentése szerint a szülők 42%-a úgy gondolja, hogy a videojátékokat gyártó cégek nem tesznek eleget a gyerekek online védelméért, míg mindössze 28% érzi úgy, hogy az iparág megfelelően kezeli a problémát.

Kik a legaggódóbbak?

A kutatás szerint a fiatalabb gyerekek (4–9 évesek) szülei a leginkább aggódók: 51%-uk véli úgy, hogy az iparág elmarad a biztonság terén. Az aggodalom szintén magasabb a fiatal szülők (18–34 évesek) körében, ahol 58% osztja ezt a véleményt.

Ha a játékokon túli online kockázatokat nézzük, a közösségi média vezeti a listát: a szülők 57%-a fél a káros vagy nem megfelelő tartalmaktól fél a legjobban, és 52% különösen aggódik a TikTok miatt.

Játékok és idegenekkel való kapcsolatfelvétel

Talán a legaggasztóbb adat, hogy a szülők 60%-a fél attól, hogy káros szándékú felnőttek kapcsolatba léphetnek a gyerekeikkel az online játékokon keresztül. Ez a félelem különösen erős a 10–12 évesek (66%) és a 7–9 évesek (65%) szüleinél.

Új biztonsági szabályozások érkeznek

A kutatás eredményei egybeesnek azzal, hogy életbe lépett az Egyesült Királyság Online Biztonsági Törvénye. Ez a jogszabály arra kötelezi a technológiai és játékcégeket, hogy azonosítsák és csökkentsék az online kockázatokat, ellenkező esetben akár 18 millió font (24,4 millió dollár) vagy a globális árbevétel 10%-át kitevő bírság várhat rájuk.

Andrew Wailes, a PlaySafe ID vezérigazgatója így nyilatkozott:

„Az Online Biztonsági Törvény kulcsfontosságú jogszabály, amely végre felelősségre vonja a technológiai cégeket és a játékipari szereplőket, hogy megvédjék a gyerekeket az illegális és káros tartalmaktól. Küldetésünk, hogy biztonságos online tereket hozzunk létre, és nyugalmat adjunk a szülőknek.”

Miért fontos ez?

Ez a kutatás egyértelműen megmutatja: a szülők biztonságosabb digitális környezetet szeretnének a gyerekeiknek. Ahogy a játékipar tovább növekszik, a védelem biztosítása a rosszindulatú szereplőkkel és káros tartalmakkal szemben már nem opcionális – hanem elengedhetetlen.

Már meglévő szabályozások a világ különböző pontjain

Európa

Digital Services Act (DSA)

• Tiltja a „dark pattern” vonzó marketingtrükköket, amelyek kisgyerekeket manipulálhatnak (R67), és szabályozza a gyermekeknek szóló célzott hirdetéseket (Art. 28–39)Better Internet for Kids.

• A nagyon nagy platformok (VLOP-ok) kötelesek felmérni a kockázatokat, köztük a kiskorúak védelmét, és megfelelő védelmi intézkedéseket bevezetniBetter Internet for Kids.

Unfair Commercial Practices Directive (UCPD)

• Tiltja a megtévesztő vagy agresszív marketinget – különösen védett fogyasztói csoportként kezeli a gyermekeket, így tiltja a direkt ösztönzést, például kisgyermekeket célzó loot-box promóciókatBetter Internet for Kids.

PEGI rendszer (Pan‑European Game Information)

• Önkéntes kódexen alapuló, 3, 7, 12, 16, 18+ korosztályi besorolást és tartalmi jelzőket tartalmaz, beleértve a véletlenszerű vásárlásokat (loot-box stb.), transzparens árakkal és valószínűségi információkkalEuractivWikipédiapegi.info.

Nemzeti jogszabályok (pl. Németország)

• A JuSchG és a JMStV törvények alapján a játékokat kötelező besorolni az USK szervezetnél, és gyermeknek nem adható át 6 éves kortól jogosultság nélküli játék (game+1game+1).

• Loot-box mechanikával rendelkező játékok legalább 18-as korhatár-besorolást kapnak, ha a mechanika aktiválva marad – különben deaktiválni kell azt (Reddit, game.de).

Egyéb uniós szabályozások

• A GDPR különösen a gyermek adatok védelménél ír elő szigorú szabályokat – European Commission.

• Az AVMSD audio/videó szolgáltatásokra vonatkozik, szabályozza a reklámokat, amelyek gyermekeknek szólhatnak.

• A tervezés alatt álló Age‑Appropriate Design Code további ajánlásokat fogalmaz meg a kiskorúak védelme érdekében, például kor-ellenőrzést és kockázatértékelést játéktevékenységekben– dentons.com.

• A Digital Fairness Act tervezete a játékon belüli virtuális valuta tranzakciókra összpontosít, fogyasztóvédelmi aggályokat kezel, például a Star Stable vizsgálatánál is felmerült problémákat (átláthatóság, bevételszerzés) – euronews.

Egyesült Államok

COPPA – Children’s Online Privacy Protection Act (2000)

• Szabályozza a 13 év alatti gyerekek személyes adatainak gyűjtését: csak szülői hozzájárulással gyűjthetők adatok, erőteljes követelmények vonatkoznak az adatvédelmi tájékoztatóra, hirdetésekre és marketingre (Wikipédia, avpassociation.com).

KOSA – Kids Online Safety Act (tervezés alatt)

• Kétkomponensű törvény: COPPA 2.0, ami tiltja a célzott reklámot fiatalkorúaknak, és új privátvédelmi jogokat biztosít; valamint a KOSA maga, amely „duty of care” — óvó felelősség — előírásokat vezetne be a közösségi platformokra. A szenátusban elfogadták, de a Ház még nem hagyta jóvá. (Parents+1New York Post+1.)

• Louisiana biztonsági törvénye (SB162) előírja a 16 év alattiak szülői jóváhagyását, korlátozza a felnőttekkel való online kapcsolatot, kizárja a videojátékokat a törvény hatálya alól – kivéve felhasználó által generált tartalom esetén (Wikipédia).

Régulációk versus Szólásszabadság

• A Brown v. Entertainment Merchants Association (2011) elutasította a büntetést az erőszakos videojátékok korlátozására – az USA Legfelsőbb Bírósága szerint a videojáték is alkotmányos védelem alatt álló szólásforma (Wikipédia).

ESRB és szülői irányítás

• A ESRB játékkategorizálást kínál Amerikában, és a ESRB Privacy Certified tanúsítvány segít a COPPA alapú adatvédelmi megfelelésben és szülői kontroll támogatásban (esrb.org).